Időpont: 2009. november 18. (szerda) - 15 órától - 18/19 óráig
Helyszín: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ előadóterme (1072 Budapest, Rákóczi út 18. II. emelet)
A programon való részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni a jelentkezési lap kitöltésével és elküldésével (innoforum@ikt.hu) lehet!
Felvezető előadó: Dr. Hajdú László Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság elnöke

A munka világának legtöbb kényszernek kitett résztvevői mintegy harminc évvel ezelőtt szerezték alapozó ismereteiket a jövedelemszerzésről, a társadalmi munkamegosztásról, a munka világa főbb szabályairól.
Nagyot változott azóta a világ, a változások alkalmazkodást, rugalmasságot követelnek, az emberek biztonságot keresnek. A foglalkozás, munkavállalás (harc)mezein körülhatárolható néhány – amely a többinél is fontosabb:
- a piacképes tevékenységek kompetencia követelménye, a technológiai előrelépés, nemkülönben a világméretű munkamegosztás és a foglalkoztatási verseny;
- a társadalombiztosítás és a munkaerő-piaci közpolitikák;
- az Európai Uniós „flexicurity” gondolatkör, amely eredményes példákra épülve ajánl megoldást a biztosított alkalmazkodásra, amihez képest a munka hazai világa igen vegyes, részint konzervatív, részint sajátosan liberális.
A szabályok és a magatartások között igen változó az összhang. Mindenesetre az EU tagországok között a foglalkoztatottsági színvonalunk sereghajtó, ugyanakkor sokkal többen szereznek munkájukkal jövedelmet, illetve gondoskodnak magukról, mintsem azt a statisztikai számok tükrözik. A mögöttesen fellelhető állapotok kezelése akadozó:
- A vállalkozóvá válás, az önfoglalkoztatás, az öngondoskodás növelése, illetve a társadalombiztosítás rendszerének biztosítási alapra helyezése külön merül fel;
- A globális munkaerőpiacon a versenytársak egy részénél csak részlegesen hasonló, vagy egészen más jellegű a szabályozás. (vö. USA, Kína, India);
- A közterhek viselését egyre jobban kerülik, munka világa és a költségvetésből gazdálkodó szervezetek egyre távolabb kerülnek egymástól, stb.
Biztosan még újabb változásokkal kell igazodni a világméretű recesszió és a hazai válság meghaladásához. Nyitott és kérdéseket felvető azonban a hogyan, a miként, a mikor, stb.
A témakör ismertetése ezekről illetve az ebből fakadó következmények újítási igényeiről fog részeket felvillantani.
A témához csatlakozó anyag - újságcikk egy nézetről - e helyütt elérhető: http://www.szabadfold.hu/eletegeszseg/tavmunka_az_otthon_a_legjobb_munkahely
Az esemény részletes programja itt olvasható.
Az elhangzott előadás vázlata itt megtekinthető.
A programon készült néhány kép az előadóról és a résztvevőkről.
A programra jelentkezettek és regisztráltak névsora.
Hozzászólások
Foglalkoztatásbővítés
A Piacgazdaság Alapítvány által indított INNOTÁRS projekt azt a fórumot biztosítja, amelyen az érdeklődő állampolgárok megvitathatják az adott témákat és a társadalmi zsűri módszer felhasználásával új, innovatív megoldásokat javasolhatnak egy szakértői csoportnak.
A társadalmi zsűri a közérdeklődésre számot tartó kérdések megvitatásának, a társadalmi részvétel biztosításának egyik eredményes technikája.
Az INNOTÁRS hét választott témája aktuális és szinte mindenkinek vannak saját - negatív és pozitív – tapasztalatai, véleménye, talán ötletei és megoldásai is. A fórum során kiderült, hogy a problémák megfogalmazása és a helyzet javítását szolgáló, új, innovatív közös gondolkodás után született javaslatok megfogalmazása nem is olyan könnyű feladat. De ha nem gyakoroljuk, akkor esélyünk sem lesz, hogy valami számunkra is hasznos és újszerű szülessen.
A foglalkoztatás és foglalkoztatottság az a téma, amely mindannyiunkat érint, vagy mint egy kezdő munkavállalót, vagy mint egy nyugdíj előtt áll embert, vagy pedig számos más megközelítésben. A válsággal kapcsolatos előrejelzések is azt mutatják, hogy a foglalkoztatási problémák elhúzódnak. Ehhez a témához néhány észrevételt szeretnék hozzáfűzni.
Úgy érzékelem, hogy ezen a területen - különösen rövid időn belül - nem is számíthatunk nagy eredményekre. Ezért azt hiszem, a foglalkoztatás témakörre vonatkozó hozzáállásainkat, elvárásainkat át kell fogalmazni és az elért kisebb eredményeket is meg kell becsülni.
El kell fogadni azt a tényt, hogy a gazdaságfejlesztés nem mindig hoz foglalkoztatás-bővítést.
Hogy a foglalkoztatást például alacsonyabb szintű, több munkaerőt igénylő technológiák alkalmazásával lehet növelni. A kérdés az, hogy alkalmazzunk-e ilyen technológiákat és ez mekkora visszalépést jelent a versenyképesség szempontjából. Meg kell barátkozni a „szociális foglalkoztatás” jelenségével. Átgondolni, hogyan lehet „parlagon heverő” humán erőt a magyar parlag fejlesztésére, a környezetvédelemi tevékenységekre átirányítani.
Véleményem szerint a foglalkoztatást biztosító egyes projektek keretében biztosítani kell az oktatási lehetőségeket, speciális oktatási kurzusokat is, amelyek kiterjedhetnek általános gazdasági ismeretekre, pénzügyi kultúra terjesztésére, vagy gyorsan hasznosítható tudásra, mint növénytermesztési gyakorlatokra, vagy akár takarékos életmód és főzési tudományok elsajátítására.
Gyűjteni és tanulmányozni kell minden olyan pozitív gyakorlatot, amelyek akár időleges foglalkoztatást tudnak biztosítani és az önkormányzatoknál, például egyes szakembereket foglalkoztatási menedzsmenttudással kell felruházni.
Ésszerű gyakorlatnak tűnik például, hogy a munkakeresőket egy foglalkoztatásért felelős állami szervezettel szerződési viszonyban álló, vállalkozásként működő ügynökség képviselne és ajánlana a munkaadóknak. Talán, ha egy harmadik fél ajánlja és felvázolja, hogy ez miért is éri meg a munkaadónak, például a munkakereső új tudással rendelkezik, igénybe vehető kedvezmények, a munkaadók nagyobb hajlandóságot mutatnak az új munkaerő alkalmazására. A munkakereső megbeszéli „ügynökével” reális lehetőségeit elhelyezkedésére és a feltételeket egy megállapodásban rögzítik. Az ügynök a végzett munkáért, az elhelyezett emberek után honoráriumot kap és külön bónuszokat a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó egyének munkába állításáért.